Szakirodalom szerint az internetfüggőség meghatározásában még nem született konszenzus, hogy milyen kritériumrendszer alapján határozzuk meg az internetfüggőséget. A tekintetben sincsen konszenzus, hogy érdemes-e külön betegségként tekinteni vagy más zavarokat, mint például depresszió fedő tünetcsoportról van-e szó.
A problémás internethasználó mindennapi tevékenységének jelentős részét az internet mellett végzi, amely még akkor is jelen van a gondolataiban, ha éppen mással foglalkozik. Az átlagos felhasználónál jóval több időt tölt az interneten vagy valamelyik okoseszköze előtt, már-már kényszeres a használat és képtelen kontrollálni az internethasználatot.
De mit is jelent a kényszeres használat? Kényszeres használatról akkor beszélünk, ha a felhasználó nagyfokú szorongást vagy egyéb negatív érzelmet él meg amely viszont enyhül amikor feljelentkezik az internetre. Emiatt újra és újra internetezik amikor ezt a belső feszültséget éli át.
Nem csak az idő mennyisége jelenti azonban a problémát, hanem az, hogy ezáltal minden más tevékenység kiszorul az egyén életéből. Sokaknál a napi rutin része az online jelenlét. Többször ül le a gép elé, és tovább is marad ott, ám a tényleges internetezésre fordított idejéről nem számol be, vagy hazudik róla.
Ez kontrollvesztést eredményez, már nem egyszerűen szimultán módon használja az internetet, hanem a folyamatos online életmódot tekinti természetesnek. Esetenként ugyan felismeri, hogy csökkenteni kellene az internetezéssel töltött időt, azonban képtelen rá. Ha erre valaki felhívja a figyelmét, vagy valamilyen ok miatt nem tud internetezni, akkor feszültté, idegessé, ingerültté válik, ami az elvonási tünetek egyik jele. Ezen feszültségek a még meglévő kapcsolataira is hatással lehetnek, amelyek száma a túlzott internethasználat következtében kialakuló elhanyagolás miatt már eleve redukálódott.
Hosszútávon jellemző lehet, hogy a problémás használó számára az interneten kívüli világ unalmassá válik. A családi, baráti, házastársi kapcsolatokat olyannyira károsíthatják ezek a folyamatok, hogy végső soron az egyén elmagányosodásához vezethetnek. Az internet fokozott használata továbbá hozzájárulhat a magányosság, a frusztráltság és a depresszió érzéséhez.
A szakirodalom szerint több olyan populáció is van, amely az átlagosnál nagyobb veszélynek vannak kitéve a problémás internethasználatot illetően. Az egyik ilyen korosztály a serdülők, amely részben az életkori sajátosságok folytán, részben pedig az iskolával összefüggő életmód miatt lehet fokozottan érintett. Az internethasználat elég nagy teret nyert a tanulásban, oktatásban megkönnyítve azt. A kollégiumi elhelyezés miatt a fiatal felnőtt egyetemisták is veszélynek vannak kitéve hiszen szülői felügyület alatt már nincsenek és az addigi szociális hálójuktól messze folytatják tanulmányaikat. Komoly gond ebben a két életszakaszban, hogy ekkor alakul ki az identitás, ez az időszaka a kapcsolatépítésnek és ezekre az internet nincs jó hatással. Ugyanakkor úgy látszik, hogy az internethasználat pozitív hatásokkal is tud járni akár ebben az életkorban is hiszen lehetőséget nyújt a barátokkal, iskolatársakkal való kapcsolatokra is. Gondoljunk csak a közösségi médiára vagy online társkeresésre.
Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy internetfüggőnek tekinthető az a személy, aki élete jelentős részét internetezéssel, vagy az arról való gondolkodással, álmodozással tölti, ami már személyes kapcsolathálójának, iskolai, munkahelyi teljesítményének, szabadidejének rovására megy.
Úgy érzed problémáid vannak az internetfüggősséggel kapcsolatban? Jelentkezz coachingra és megoldjuk ezt a problémát.